Miután megtudtuk Kultúrbakancslistánkról, hogy egyszerű gépet először Mezopotámiában használtak, nézzük meg, hogy készül egy igazán ősi eredetű desszert, ami a mai Irak területéről származik..
A baklava a világ egyik legrégebbi süteménye. Állítólag a Kr.e. VIII. században találták ki az asszírok. Receptje később perzsa kéziratokban maradt fent.
Valamilyen formája a Balkántól egészen Indiáig ismert. Papírvékony tésztalapok közé apróra vágott dióféléket tesznek, majd az egészet leöntik borzasztó édes sziruppal.
Összetevői a helyi sajátosságok szerint változnak. Valaha csak a gazdagok étele volt, de manapság már az esküvők, ünnepségek mindenki által élvezhető desszertje.
Ez alkalommal úgy készítettem el, ahogy származási helyéhez legközelebb - Irakban és Iránban - készítik.
Iránban fogyasztása egybeforrt a Nowruz (vagyis újév) napjával.
A legfőbb különbség a sokunk által kóstolt baklavához képest, hogy a töltelék dió helyett mandula, és pluszban rózsavizet és kardamomot is használunk. Ez persze jócskán megdrágítja az egész műveletet.
Szinte ehetetlenül édes, bár egy idő után etetni kezdi magát. Ijesztő, de közel háromnegyed kiló cukrot fogunk felhasználni.
Hozzávalók:
230 gr vaj
300 gr egész hántolt mandula
150 gr szeletelt mandula
230 gr porcukor
1 teáskanál őrölt kardamom
10 réteslap
3,75 dl (1 és 1/2 csésze, cup) víz
2 csésze (cup, 440 gr) kristálycukor
1 teáskanál citromlé
1/2 teáskanál örölt kardamom
1 evőkanál rózsavíz
Első lépésként derített vajat készítünk, aminek a lényege, hogy eltávolítjuk a vaj víz és író tartalmát, amíg csupán a zsír marad.
Ehhez egy edénybe rakjuk a darabokra vágott vajat és közepes lángon melegíteni kezdjük, amíg nem kezd el gyöngyözni. Ha ezt az állapotot elérjük, akkor a legkisebb fokozatra cesszük és kb. 20 percig melegítjük és a tetején megjelenő fehér habszerű képződményt a húsleveshez hasonlatos módon leszedjük a tetejéről. Amikor már nincs több hab, levesszük a tűzről és mondjuk egy textil pelenkán átszűrjük és félretesszük.
A sütőnket 180 fokra előmelegítjük.
Következhet a tölteléknek való. Az egész mandulákat géppel ledaráljuk, vagy mozsárban összetörjük, majd egy tálban összekeverjük a szeletelt mandulával, porcukorral és kardamommal.
A kiválasztott tepsi segítségével a réteslapot a tepsi méretére vágjuk, majd a tepsi belsejét derített vajjal kikenjük.
Összeállítás:
1. réteslap derített vajjal jól megkenve
2. réteslap megkenve
3. réteslap megkenve
a töltelék egyharmada szétterítve
4. réteslap megkenve
5. réteslap megkenve
a töltelék második harmada
6. réteslap megkenve
7. réteslap megkenve
a maradék egyharmad töltelék
8. réteslap megkenve
9. réteslap megkenve
10. réteslap megkenve
Fogunk egy éles kést, és a tepsibe rétegzett baqlawánkat gyémánt alakban felvágjuk, és ha még maradt vaj, akkor rálocsoljuk és berakjuk a sütő középső rácsára 30 percre.
Míg sül, elkészítjük a szirupot. Egy tapadásmentes edényben felrakjuk közepes hőfokon forrni a vizet és a kristálycukrot, közben sűrűn kavargatjuk.
Mikor felforr, belekeverjük a citromlevet és a kardamomot. Innentől kezdve 18 percig forraljuk, keverés nélkül, amíg be nem sűrűsödik. A végén belekeverjük a rózsavizet.
Ha mindent jól csináltunk, ekkorra lassan megsül a tésztánk és azon melegében, ahogy a sütőből kivesszük, ráöntjük a forró szirupot.
Legalább 2 órát állni kell hagyni, míg újra felvágjuk az eredeti vágásnyomok mentén.
Három napig eláll az edényben szobahőmérsékleten, csak takarjuk le egy konyharuhával.
Hűtőbe nem szabad tenni, mert szottyadt lesz!!!
Összegzésképp: számomra szinte ehetetlenül édes. Ezért nem kerül fel a Gasztrobakancslistánkra.
Még a világ leghíresebb török, gaziantepi baklavájával meg fogok próbálkozni, hiszen az pisztáciával készül, és a pisztácia sokkal finomabb, mint a mandula, de nem fűzök hozzá sok reményt, mert ennél a változatnál sem a mandula okozta a gondot, hanem a tömény cukor.
