Miután Kultúrbakancslistánkról megtudtuk, hogy a naptár valószínűleg egyiptomi találmány, nézzük meg, hogyan készítették a kenyeret.

Élesztőtartalmának köszönhetően a sört gyakran használják tészták kelesztésére vagy palacsintatészták lazítására.

A nagyszerű sörfőzőknek tartott ókori egyiptomiak árpakenyeret ettek. Árpalisztet, csíráztatott árpát és vizet kevertek össze, sörszerű folyadékot készítve így, amelyet erjedni hagytak. A benne lévő természetes élesztő a levegőn felhabosodott, és cukortartalma alkohollá alakult.Ez a folyékony keverék, amelyet a mai napig használnak bizonyos kenyérfélék készítésénél, volt a kovász.

Valódi sör használatával a kovászban felgyorsul az erjedési folyamat. Sok mai sörös kenyér már nem igényel olyan hosszadalmas dagasztás és esetleg többszöri kelesztést, mint a hagyományos kenyerek. A sörös kenyérnek nagyon régi hagyománya van, mivel az élesztő legkorábbi formájában nem instant, vagy porított formájában létezett, hanem a sörgyártás melléktermékeként nyerték ki.