Valamilyen ősi ösztön mozgat bennünket, hogy ennyire kívánjuk a füstöt ételeinkben. Talán nem múlt el nyomtalanul, hogy évezredeken keresztül tűz fölött sütöttük ételeinket. A chile-től a sajtokig sok minden kerül az izzó parázs felé, hogy ízlelőbimbóinkat még jobban izgassuk.

Természetesnek tűnik, hogy a porózus tengeri sókristályok - melyek az ízeket szivacsként képesek magukba szívni - kiválóan hordozzák a tűz esszenciáját.

A füstölt só majdnem mindenütt felbukkan, ahol van tenger és erdő, de a modern kor az eljárást sokban tökéletesítette. Az egyik módszer szerint hideg füsttel, olvasztás nélkül járatják át a sókristályokat. Egy másik eljárás szerint a tengervizet tűz fölött desztillálják, így finom, sóval teljesen átjárt kristályok keletkeznek.

Az Egyesült Államokban, ahol sokféle grillezéshez való tűzifa kapható, az égertől kezdve a meszkitefáig mindenen füstölik a sót. A dánok technológiájukat a vikingekig vezetik vissza, és egy cseresznyét és borókát is tartalmazó egzotikus kombinációt használnak, hogy kiemeljék a mély füstös jelleget. Mind a só, mind a füst nagyban hozzájárul a végül kialakult ízhatáshoz.