Az elnevezésbeli tévedések elég gyakoriak, főleg, amikor egy keleti nyelvből fordítják le egy étel, vagy egy fűszer nevét. Ennek különösen jó példája a kala namak, azaz a fekete kősó, ami nem fekete és nem is só igazából, hanem egy Indiából származó, ásványi anyagokat tartalmazó, bányászott keverék.
A színe inkább szürkés, vagy barnás és a benne lévő nátrium-klorid csak egy az összetevők közül.
Származási helyétől és a finomítás fokától függően szürkés, rózsaszínes és bézs árnyalatot is találhatunk benne. A felkészületlenek számára kemény tojásra, illetve kénre emlékeztető íze és aromája taszító lehet, de már kevés hú hatására is kellemesen pikánssá alakul.
A fekete sót gyakran keverik joghurtos mártásokba, és belefőzik különböző csatnikba is. A chaat masala nevű átható fűszerkeverékben, melyet Indiában a különféle rágcsálnivalókra szórnak, szintén a fekete só dominál az aszatgyantával együtt. A fúziós konyhában a kala namakot a maximális hatás érdekében főzés nélkül egyenesen a nyers gyümölcsre is lehet szórni. Megőrölve nedvesség hatására csomósodhat.