Miután elcsodálkoztunk rajta, hogy a világ legrégebbi bumerángja Lengyelországból került elő,
(http://kulturbakancslista.blog.hu/2015/01/26/kr_e_18_000_bumerang) kóstoljunk meg egy lengyel specialitást, amit világszerte ismernek.
(Valószínűleg mindenkinek egyértelmű, hogy a kielbasa és a kolbász ugyanaz a szó. Mindkettő az ótörök qalbuz szóból ered, ami harapást jelent Egy fennmaradt latin szövegben már 1373-ban előfordul a Kolbaz név. Ez bizonyítja, hogy biztos nem a török hódoltság alatt ismerkedtünk meg a kolbászkészítéssel. Újabb szeg a finn-ugor rokonság koporsójába? Mi hoztuk volna magunkkal a kolbász szót és tőlünk vették át a szlávok? Vagy még a bolgár-törököktől tanultuk?)
Már régóta vártam, hogy sorra kerüljön a kielbasa, hiszen világhírű kolbász, amit annak köszönhet, hogy a még nálunk is mostohább történelmük során a lengyelek szétszóródtak a világban, és ahol nagyobb számban letelepedtek, ott boltokat is nyitottak saját hazai specialitásaikkal.
A kielbasa, mint nálunk a kolbász elég sok fajtát jelöl. Ezek közül én egy sütőkolbászt készítettem el, mivel egyelőre a füstöléssel még nem próbálkoztam.
Hozzávalók (kilogrammonként):
1 kg sertés lapocka
4 nagy gerezd fokhagyma
1 teáskanál majoránna
1 teáskanál só
1/2 teáskanál őrölt fekete bors
sertés vékonybél
A lapockát és a fokhagymát ledaráljuk húsdarálón, hozzáadjuk a majoránnát, a sót és borsot. Kézzel jól összedolgozzuk és egy órát állni hagyjuk, közben beáztatjuk a sertésbelet. A masszát a töltőbe töltjük, vigyázunk ne alakuljanak ki levegős területek, majd teljes bélhosszúságbú kolbászokat készítünk. Ha valahol légbuborékot észlelünk, akkor hústűvel kiszúrjuk.
A kész kielbasa 2-3 napig eláll hűtőben, ha tovább akarjuk tárolni, akkor fagyasszuk.
Lehet főzni is, de én ajánlanám a bő zsírban való sütését.
Kóstolás után az első a pompás fokhagyma íz. Második, hogy ízre nem igazán tér el a mi sütőkolbászunktól, talán annyi, hogy kevésbé zsíros, hiszen nem adunk hozzá plusz szalonnát.
Sokáig hezitáltam, hogy felkerüljön-e a Gasztrobakancslistánkra, hiszen vakkóstolás alapján nem biztos, hogy egyből meg lehetne különböztetni egy jól fűszerezett hazai sütőkolbásztól. Végül, mivel még a listánk elején járunk, úgy érzem, hogy szorítható neki hely.